Rakd meg jól pizza.

Pizzát nálunk minden héten kell csinálnom, tisztára, mint az olasz családoknál, sok gyerek, nagy élet, pizza.:)
A tészta receptje már vagy 8 éve ugyanaz, és marad is, mert nagyon bevált.

Hozzávalók:
1 tojás, 2,5 dl. langyos víz, fél dl. olaj, 1 tk. cukor, 1 tk. só, 50 dkg liszt, 1 élesztő ( porélesztőből 50 dkg liszthez való mennyiséget)
Én mostanában ledagasztatom a kenyérsütőmmel, ebben a sorrendben belepakolva, kelesztés programra rakva, de aki hagyományosan szeretné, akkor dagasztás, kelesztés.
Ha megkelt, kicsit átgyúrom, kettévágom, és két vékonyabb lapra nyújtom ki, de aki szereti a vastag tésztát, az hagyja meg egyben kinyújtva. Gáztepsi méretre nyújtom. A tepsit kikenem olajjal. A legkönnyebb úgy áttenni a tésztát a tepsibe, ha feltekerjük a sodrófára, majd onnan ki a tepsibe (ez a gyengébbek kedvéért).

A tésztát ismét át szoktam kenni kis olajjal, majd rá a pizzakrém, aztán pedig jöhet a feltét.
Ez már tényleg képzelet és hűtő függő, amit ott találunk rátehetjük.:)

Jelen esetben zöldséges bolonai pizza készült. Bolonai szósz, trapista és füstölt sajt.

Gyerekes harapnivalók.

Gyereknapon megleptem a fiúkat igazi mosolyszendviccsel. Jó, nem nagy eresztés, de egy lavórnyi kávé után ennyi tellett tőlem.:) Tudom ám tovább is fejleszteni, de azt majd, legközelebb...Az a lényeg, hogy jó kedvet varázsoltam egész napra.

Annyira, hogy lefotóztak, amint épp szerettem volna beállni egy fotózkodós pózba, de hamarabb kattant....hát igen...ez vagyok én.:)Inkább vagyok a gép másik oldalán amikor én parancsolok!:)

Találtam nagyon jó recepteket gyerekeknek, egészséges, finom, és nem utolsó sorban kreatív is. Be lehet vonni őket is a készítésbe:

Répa torta másképp:

A répatortáról talán már mindenki hallott, de cukkíniből, fehérrépából is készülhet nagyon finom sütemény vagy muffin!
Alaprecept:
17,5 dkg lisztet keverjünk el 2 tk sütőporral és 1 tk fahéjjal. Egy másik tálban 20 dkg barna cukrot keverjünk ki 1,5 dl napraforgóolajjal és 2 tojással. Keverjük össze a 2 tál tartalmát, reszeljünk bele 15-20 dkg sárgarépát, fehérrépát vagy cukkinit (akár vegyesen) és adjunk hozzá ízlés szerint dió- , mogyoró-, vagy esetleg csoki darabokat.
180 fokra előmelegített sütőben, torta- vagy muffin formákban süssük addig, amíg a beleszúrt tűre már nem ragad tészta. Ha kedvünk van, tölthetjük és bevonhatjuk barnacukorral habosra kevert sajtkrémmel.

Kőrözött süni

Hozzávalók:
40 dkg juhtúró,
40 dkg tehéntúró,
20 dkg vaj
1 dkg paprika
fél dkg kömény
5 dkg hagyma
1 csomó snidling
3 dkg mustár
1 dkg konyhasó
3 csomag ropi

Nagyon ideális még szülinapra is, esetleg kerti gyerekbulihoz.:)

Újabb ciki-anyu a fogorvosnál....

Már jó ideje fájt a fogam, és csak húztam, húztam az időpontot, de mostanra már annyira zsibbadt a fél arcom, fülem, hogy nem bírtam tovább....dokihoz kell mennem. Tegnap szerencsésen elnéztem a körzetet és lemaradtam a rendelésről...

Ma reggel így keltem, tehát:

Ma ilyen dokit szeretnék látni, legalább nem félnék annyira.....

Azon gondolkodtam, elmondjam-e a dokinak, hogy a szüléseimtől nem féltem ennyire, mint a fogorvostól, de aztán találtam ezt a viccet.........

Fogorvosnál egy gyönyörű nő hangosan morfondirozik:
- Mi lehet fájdalmasabb, kihúzatni egy fogat, vagy szülni egy gyereket?
Mire a fogorvos:
- Kérem, kisasszony, gondolja meg gyorsan, mert nem mindegy, mennyire döntöm hátra a széket.:)))))) :P

Mire odaértem, már nem voltam ám ilyen vicces kedvemben. De mivel senkit sem láttam, ezért gondoltam, hogy előbb rákerülök. Fiatal doki bácsi volt, még nálam is fiatalabb, talán egy tizessel, és ki is akart oktatni, hogy szüléseim száma nincs egyenes arányban a fogaim romlásával....na itt akadt egy kis vitánk, amiből ő került ki győztesen, mert én már nem tudtam tovább vitatkozni, mivel elzsibbasztotta a számat.....:)
Húzásnál megrángattam a ruháját, amin ki is akadt, de mondtam, bocsi, nem volt szándékos.....:)))
Elég ciki volt, de hát hírtelen mozdulattal nem találtam a saját ruhámat, amibe kapaszkodhassak.:)))))) De megdícsért, hogy ügyes voltam.:))))))))))

 

Visszaszámlálás indul...

Egy hónap....Egy hónap és utazom. Ez jár már a fejemben jó ideje és egyre csak rövidül a határidő.
Lezárul egy időszak, 8 év gyerekezés, hogy teljes körű anyuka vagyok, ideje visszatérni a munkához is. Sajnos a lakáshitelünk nem teszi lehetővé, hogy itthon vállajak munkát, kicsit messzebb kell mennem....úgy 500 km-re.
Rengeteget agyaltam, mi lenne jó, nekik, nekem, mindenkinek, de 160 ezres hitelnél csak a külföld maradt, vagy mehetünk a híd alá, de így szó szerint. Nem igazán kedvesek a bankok, ha tartozásról van szó, és mivel van, tehát azt kell néznem, mi jó a gyerekeknek. Sosem adtam fel dolgokat, most sem fogom, anyatigrisként megoldásokon törtem a fejem, és ez lett a legjobb.
A határ mellett Ausztriában esélyem sem volt találni, mert ha véletlenül is visszajeleztek, később kaptam az emailt, hogy bocsi, de betöltötték....Így hát messzebbre mentem, ahol aztán már több ajánlatom is lett, és kiválasztottam belső megérzésre a legjobbat.:)
Mühlbach. Tudom, nincs közel, Salzburghoz persze igen, ráadásul fenn leszek 2000 m-en, ahol már a madár is ritkán jár. Nagyon kedves fiatal főnöknőm lesz, aki már most aggódik, minden rendben fog-e menni. Azért ez is ritka, hogy így törődnek valakivel, akit még csak most fognak alkalmazni és egyszer láttak.
Egy hónap. Ennyi időm van még a gyerekeimmel lenni, aztán már csak 3 hetente láthatnak 3 napra. Igaz, hogy csak 3 hónapos a nyári szezon arra felé, de szobalányként szerintem ennyi egyenlőre elég is lesz, aztán a tél majd eldől. 8 éve nem beszéltem németül, tehát a felszolgáló állást be sem mertem vállalni, majd most belejövök a nyelvhasználatba és jövőre már csinálhatok mást.

A kicsik miatt persze már most rosszul érzem magam. Sokszor meg is kapom, hogy milyen anyuka az, aki elhagyja a gyerekeit, de könyörgöm, csak legyenek egy kicsikét az én helyzetemben és máris máshogy látnák a dolgokat. Nem önként és dalolva választottam, de mégis választanom kellett, és azt nézni mi a jó nekik. Persze az első időszakot biztos sok bőgés kíséri majd, de hála a modern technikának, lesz internetem, és beszélhetek velük napi szinten. Aztán majd szép lassan kialakulnak a dolgok. Én pozitívan látom a dolgokat, tehát minden rendbe jön. Addig pedig élvezem a gyerekekkel eltöltött összes időt, hogy ha már kinn leszek, legyen mire emlékeznem, ha nagyon hiányoznak...

Öcsém, aki pálinkafőző versenyt is nyer......

Sajnos kóstolót még nem kaptam, de talán majd az is eljön.:)

Árnyék-szív

      Tegnapi fotóm, mára elkészültem vele és még Viktor fiam is segédkezett a fotó elkészítésében.:)

Gyermekarcok

Osztályfotózásra hívtak nemrég a nagyfiamhoz az iskolába. Pillanatképek az osztály életéből, csoportképek, a negyedik év végére összegyűlt anyag pedig ajándék lesz majd a szülőknek.

Aranyosak voltak, ahogy próbáltak nem észrevenni, okos arcot vágni, miközben ment az óra, én pedig kattogtattam.

Tornacipő kontra agybaj...és egy kis boldogság.

Minden anyuka tudja, hogy a fiúgyermekeknél a cipők élettartama, - főleg iskolás korúaknál- kb. 1 hónap. Legalábbis az én fiaim ennyire vigyáznak a lábbelikre.
Tényleg egy hónapja vettem magas szárú, most menő tornacipőt Balázs fiamnak, és szétszakadt, kilukadt, és lassan magától mászott el a helyére, úgy nézett ki....
Tehát a mai nap fénypontja, menjünk és vegyünk cipőt.
Gyerekkel boltba menni, főleg, ha nem csokit veszünk vagy játékot, eléggé idegtépő tud lenni. "Mikor megyünk már? Kész vagyunk? Jó lesz, csak menjünk! Inkább fagyizzunk!" - mondatok után már én is menekülnék ki a boltból, de hát próbálni kell, de így is volt már, hogy hazavittük a tök jó lesz cipőt, és kiderült hogy nagy....úgy három számmal.....(igaz, akkor nem én voltam velük vásárolni...).
Vagy 5 pár cipő felpróbálása után végre felragyogott a remény, hogy megtaláltuk az igazit!!!! És tényleg. Már abban jött haza.:) A másik pár cipő pedig landolt a kukában még útközben.:)
Még segítettem egy apukának, aki már leizzadta talán az egész Balatont is szegény, a fiának kerestek vászon cipőt, de a kissrác elég komoly elképzeléseket támasztott a cipőről, ami kell neki, és mindenáron ragaszkodott a lepkés, és rózsaszínhez. Találtam neki valót és meggyőztem, hogy ez mennyire menő lesz majd az oviban, és minden barátja irigyelni fogja tőle.:) Na ez hatott. Büszkén vitték a pénztárosnénihez, mi pedig gyorsan elvonultuk még zoknikat keresni, mert ugye az meg úgy eltűnik mindig a mosógépben, mint a hajók a Bermuda-háromszögben...rejtélyesen.:)

Meglátogattuk a helyi turkit is, ahová szeretek járni, és nagyon csini kantáros farmerszoknyát találtam a lánykámnak, még a cimke is rajta volt, 400 Ft-ért szerintem megérte. Úgyis olyan hamar kinövi. Magamat is megajándékoztam néhány felsővel, ami futkosónak nagyon jó, farmerhoz. Nem vagyok az a körömcipős, mellkidobós anyuka, úgyhogy  még a cipőboltban  egy gyönyörű szandit, türkiz kövekkel kirakva..(.imádom ezt a színt.:), magaménak tudhattam. Néha kell nekem is a boldogsághormon, most nem csoki alakjában. A vásárlás is az, mert megérdemlem.:))))))))

Kevert süti.

A mai viharos napon, amit épp hogy megúsztunk oviból jövet, gyermekeim kikönyörögtek egy gyors sütit uzsonnára. Na ez, tényleg gyorsan elkészül, 10 perc, és már benn is a sütőben. Ajánlom annak, aki időhiányban szenved és sok gyermeke van.:)

Kakaós kevert süti

25 dkg liszt
1 sütőpor
25 dkg cukor
1 ek. kakaópor
2,5 dl. tej
1 tojás
5 dkg margarin

Szépen mindent összekutyulunk egy nagy tálban, a margarint fel szoktam olvasztani, sokkal könnyebb eldolgozni. Én tettem most bele mazsolát is.
Kikent, kilisztezett 25x30 tepsibe rakjuk és 180 fokon 35 perc alatt lesz tökéletes, alsó-felső sütésen.

Hamar elfogy, azt garantálom.:)

Csajoknak....

Amit addig nem tudsz, amíg … (1 év után)

Még mindig túl jóképű a férjed, túl jó szaga van az új parfümjétől, és biztos mindenki csak őt akarja. Pár féltékenységi jelenet, és totál hülyét csinálsz magadból. És ez még nem a vég, csak 1 éve vagy otthon. Lesz ez még rosszabb is.
Már nem zavar a kupi a lakásban, képes vagy nyugodtan ülni a kupac tetején, lábad alatt egy halom mosott és beszedett ruha, amit a gyerek elért az ágyon, és leszórt a földre. Oldalt egy pár üres flakon, amit kiszedett a kukából és odavitt neked a nappaliba.
A konyhát beborítják a műanyag edények és fakanalak, amiket a szekrénybe beülve kihajigált. Esély nincs visszatenni, minek arra az 5 percre.
A gyereked már 12 hós, csodásan feléri az asztalt. Igaz, nem látja mit ér el, de érzi, hogy valami húzhatót talált. Így szabadulsz meg az anyóstól kapott törékeny, de "csodálatos" lakásdíszektől, vázáktól, tálaktól, kaspóktól.
Eljött a fosztásidő. Minden, ami olyan anyagból van, ami kitartó munkával kikezdhető, és a szöszöket húzkodva kitéphető, az elkezd szétjönni. Ilyen pl. a padlószőnyeg, tapéta, a kutya bundája. (Ez utóbbi elég sokat nyüszít közben).
Eljött a nagy zajok ideje is. A földhöz csapkodás hangja már kutya füle ahhoz képest, amit a fakanál kiad, ha a konvektoron húzkodja végig. Mindezt fülig érő szájjal.
Az etetőszék kitűnően tolható a kövön, még a 20. kör után is érdekes elfoglaltság. Már akinek...
Nem hitted volna, hogy áhítattal fogod várni a napot, amikor először nézel meg egy teljes filmet. Az, hogy moziba is lehet menni, a vágyak netovábbja.
Eseményszámba megy, ha a fodrászig eljutsz és levágatod a hajadat!
Megtanulsz nyitott ajtóval WC-zni úgy, hogy közben valaki áll veled szemben és mereven néz téged.
Az ujjbecsípés 10. alkalom után sem riasztja vissza a fiókhúzogatástól.
A kutyát megtaníthatod, hogy ne nyúljon a gyerek játékaihoz, de a gyerek a kutya jutalomfalatját fogja a legjobb ízűen rágcsálni.
Az idő múlásával egyre nagyobbak a lakásban a káresemények.
Mindenhonnan csak le- és kipakolni izgalmas.
A homokozó lapáttal igenis ki lehet ütni egy ember szemét.
Még jó, hogy kivehető az elem a játékokból.
Rájössz, hogy finom a pötidanon
A melegítőnaci a leggyakrabban használt ruhadarabod.
Úgy érzed, évek óta papucsban jársz.
Ha alszik, nem tudsz csörömpölni a mosogatógéppel, ha fent van, akkor meg tőle nem tudsz belepakolni.
A lakás növényállományát tekintve úgy érzed, a gyereked sosem lesz természetbarát.
A nagyszülők gyakran ismételt mondata: "Én adnék neked, de az anyád nem engedi."
Ha hosszú levelet írsz, a modem zsinórja lesz a legérdekesebb húzható játék.
Nyaraláskor csak a hátad barnul le, ahogy derékszögben futkosol a parton a gyerek után.
A gyereket nem érdekli, hogy 9600 forintot adtál ki egy 18-as cipőért.
Mire 1 éves lesz, jobb bicepszed van, mint aki évek óta gyúr rá.
A legjobb haverjaid dobot, trombitát, szintetizátort és gitárt vesznek neki az első szülinapjára. Esetleg géppuskát. Persze nekik még nincs gyerekük...

Tisztán magamra ismertem....:)))))))

Amit addig nem tudsz, amíg … (6-12 hónap között)

Ha a gyerek elalszik végre, akkor a postás csenget. De 2x!!
A törlőkendő pont akkor fogy ki, amikor a babád nyakig kakis, és a vízszolgáltatás előreláthatólag 14 óráig szünetel.
Bármit próbálsz hozzátáplálás címszóval, az öklendezve jön ki belőle.
A főzelék SEMMIVEL nem jön ki a ruhából és textilpelenkából.
3 kanál lenyelt kaja után képes félüvegnyit visszahányni, és még 3x lebukni magát napközben.
Napi 4x átöltöztetni nem is sok.
Az egész szobát betakaró játszószőnyeg is kicsi.
A hányás mindig a kimenőbe felöltöztetés, és az autós hordozóba betevés UTÁN következik!
1 óra cipelés után egy 6 kilós baba is 20 kilósnak tűnik.
A legjobb játék a pillepalack. Minden más pénzkidobás.
Az is befér egy baba szájába, amiről azt hiszed, egy reklámszatyorba sem férne be.
Mindenen a bevarró címke a legérdekesebb.
Minden fájdalom és baj emelés hatására múlik.
Ha eddig nem volt kutyád, most van. 2 méternél nem távolodik el jobban és még a WC-re is követ négykézláb.
Amíg a gyerek iszik a cumisüvegből, már lila fejjel és lélegzet visszatartva nézve őt rá kell döbbenned, hogy ő tovább bírja 1 levegővel, mint te.
Térd magasságig minden kéznyomatos és nyálas a lakásban.
1 fog arra elég, hogy piercinget lukasszon a mellbimbódba, és átharapja a nyaki ütőered.
Ha valamit 1 órán át pepecselsz, főzöl, minden edény koszos, turmixgép úszik, na, akkor nem fogja megenni.
A baba nem nyeli le a szájában lévő falatot, mielőtt veled szemben ülve eltüsszenti magát.
A baba nem ismeri a türelem szót! (sem)
Amikor leülsz mellé a földre, ő ügyesen feláll beléd kapaszkodva, de tuti a mellbimbód a fogódzó.
A körömvágást altatásban kéne végezni! Olyan, mint futó vadra lőni…
A tépőzáras cipő 3 mp-ig van a lábán.
Miközben eteted, mindenki rajtad röhög, aki lát, mert te is nyitod és csukod a szádat, néha le is nyalod körbe a nem létező maszatot.
A baba leszarja, hogy hétvége van, akkor sem alszik tovább.
Fel sem tűnik, ha kicsit hányásos a pólód.
Van, hogy 4 napig ki sem bontod a lófarokból a hajad. Kelsz és fekszel vele.
Rájössz, hogy a mikróba tett babakajás üvegből 40 mp után kirobban az egész főzelék és mindent beterít.
Az etetőtálcára csöppent főzelék sorsa a tenyérrel szétcsapkodás, ha nem vagy elég gyors a papírtörlővel.
Elnyúlni egy nagy kád habos vízben, arcpakolással, gyertyákkal körbe véve, egy pohár itallal. Na, ez innentől csak ábránd marad.
Ha 1 szál hajad kilóg a copfból, akkor azt megtalálja, és szép lassan kitépi.
Ha megvetted a méregdrága játszószőnyeget lelógó cuccokkal, az elektromos hintát, a bébikompot, a babataxit, a félsátor áll a nappaliban, a felfújt kismedence is teli játékkal a szoba közepén, a járóka felállítva, a babakocsi a folyosón, és éjjel minimum 1 labdán átesel a 7-ből… akkor rájössz, hogy kiszorítottak a kecódból.
Ha eddig fújoztál egy nyálzó kutya láttán, akkor még nem tudod, milyen szuper érzés, ha megpuszil a csorgó nyálú gyereked.
Bármilyen földre ejtett morzsa vagy kajamaradék a szájában köt ki.
Többé nem kell mosni a papucsod talpát, van, aki tisztára nyalja.
Nem csak a saját lábujját tudja és fogja a szájába venni.
A nagyszülőkhöz érkezve te már a kocsiban láthatatlanná válsz számukra.
Lehet égnek álló fenékkel aludni!!!
Vendégségben is képes pólón és melltartón át bekapni a bimbódat.
Nem csak anya haját jó szálanként húzgálni, ott van apa mellkas szőre is.
Igenis meg lehet enni egy 3 fogásos vacsorát 4-5 perc alatt.
Csak addig néz a fényképezőbe, amíg nem nyúlsz az exponálás gombhoz. 32 képből 1 sikeres.
Vetkőzni öröm, öltözni kín.
A köldökpiercing képes 5 centit nyúlni.
A "de én ezt így csináltam" mondat egy idő után kiváltja belőled a nagyigyilkos indulatokat.
Ha bevásárlás után cipekedsz az emeletre, karodon gyerek, töködön is csomag lóg, akkor leejti a cumiját.
A spejz úgy néz ki, mint egy bébiétel depó.

Amit addig nem tudsz, amíg … (első 6 hónap)

Nagyon helyes kis sorozatot találtam anyukáknak:

Amit addig nem tudsz, amíg.....(első 6 hónap)

Az a hatalmas méretű fej, amit szülés után egyfolytában nézel, hát az tényleg átfért azon a kis lukon, amibe addig azt a pirinyó tampont dugdostad.
A lefejt tej becsesebb, mint egy 200 éves bor.
Úgy tűnik, az egész nap egy végtelen szoptatás.
Napi 4-5 óra alvással is lehet élni.
Ha választhatsz a szex és az alvás közt, az utóbbira fogsz szavazni.
Egy kisbabából valamelyik nyíláson mindig folyik valami.
A séta csak neked séta, ő ebből semmit nem vesz észre.
Elindulni otthonról egy 2 órás procedúra.
Ha eddig nem kötötted be a biztonsági öved, ezen túl befogod.
Piszkosul nehéz a babahordozót cipelni, gyerekkel együtt.
Minden babazokninak szűk a szára és bevág.
A legszebb ruha is csak 1x kerül sorra, azután kinövi.
Aki a fürdetőkrémet kitalálta, azt lapáttal vernéd agyon.
Az egész terhesség alatt azt várod, hogy végre megint hason alhass. Szülés után a 2 irgalmatlan méretű cicid miatt továbbra is csak ábránd marad...
Már nem szereted a vendégeket.
Sírsz, ha az alvó gyereked nézed.
Sírsz, ha valaki hangosabban szól hozzád vagy ingerültebb veled.
Sárkány leszel, mindenért piszkálod a férjed.
Egész nap várod, hogy este legyen, és a gyerek aludjon, reggel meg azt várod, hogy mikor kel fel végre.
Ha elszabadulsz otthonról pár órára, amit addig alig vártál, akkor egész távolléted alatt otthon jár az eszed.
A férjed túl csinos, túl szexi és minden nő biztos őt akarja.
Akik eddig hívogattak a szülés előtt, hogy "egyben vagy még?", na azok mostantól nem fognak. A napok múlásával, már senki nem fog hívni, csak a család.
A nagyszülők azt hiszik, nekik szülted a gyereket.
Kiderül, hogy mindenki tehéntejet ivott 2 hónaposan régebben.
Kiderül, hogy anyád nem tud semmit a babákról (már).
Anyósod még annyit sem.
Fél óra bohóckodás és cigánykerekezés után egy 2 mp-es mosoly teljesen reális egy babától.
A digitális mérleg egy szar, csak arra találták ki, hogy idegesítsen.
Amelyik ruha lábközt nem patentos, az a gyerek emelésekor a nyakában gyűlik össze.
A híg fos a legjobb pelenkában is utat vág a hátközépig.
Van 70 dekás teli pelenka!!!
A zenélő forgó a kiságy felett nagyon kevés ideig forog 1 felhúzással sajnos.
A mélyhűtőben már csak a fagyasztott anyatejnek van hely, kajának nincs.
Egész nap otthon vagy, még sincs este meleg vacsora és kupi is van pluszban. És még fáradt is vagy.
A melltartóidat sárkányeregetésre is használhatod.
Zuhanyzáskor meg kell emelned a melleid, hogy alatta is megmosd.
A hátközépig fosás mindig akkor jön el, amikor sorra kerülsz a dokinál és le kell vetkőztetned a vizsgálathoz.
A babagondozással kapcsolatban nincs egyetlen téma sem, amiről ne adna teljesen eltérő tanácsokat a védőnő, az orvos és az anyád.

Újabb biciklitúra?......

Tavaly nyáron végre elértük azt Ildikó barátnőmmel, hogy rá tudjuk magunkat szánni egy nagyobb kerékpártúrára......ha már nagy gondolat, akkor a terv is legyen az, Balaton-körút.

De ketten menjünk? Mert azt eldöntöttük, csak Csajok jöhetnek. Hiába minden rábeszélésnek, a környezetem nő tagjai óckodtak ellene és el is hajtottak, ugyan már, mit akarok én, van elég bajuk és idejük sincs. Erre csak azt tudom mondani, hogy mindenre van idő, amire akarjuk. Tehát ők nem akarták.
Kiraktam a Facebookra is, keresünk biciklis társakat, lányokat, akinek van kedve, és egyszerre jelentkezett is egy meglepetés, volt iskolatárs képében. Vagyis levelében, amiben közölte Csilla, akit már majd 20 éve nem láttam, mióta vége lett a sulinak, na jó, osztálytalálkozón igen, de az más... szóval, Ő rögtön benne volt.
Tehát voltuk 3-an lányok, megvolt az időpont, előtte 20 km-ket edzettünk, amikor volt időnk rá.
Nagykanizsa-Sormás-Szepetnek-Nagykanizsa 21 km-es kör. Edzésnek szuper, tele van domb, lejtő, domb, lejtő.....

Kifogtuk mert az idő is szupernek ígérkezett erre a 3 napra, amit a Balaton-körútra terveztünk. Korán reggel 6-kor találkoztunk Ildikóéknál, és platós kocsival vittük ki a bicikliket Balatonszentgyörgyre. Onnan indultunk. Kellemes volt az idő reggel, az út is, igaz én majdnem meglátogattam egy bokrot az első kanyarnál, Keszthely felé a bicikli úton.:)
Északi parton mentünk és az első nap célállomása Aszófő, ahol lefoglaltunk egy szobát.

Szigliget felé még elég jó volt a bicikli út, de aztán ez megváltozott és közeledtünk Badacsonyhoz. Na ott már azért fel-le ment a kerékpárút, de még így is a lájtosabb útvonalat választottuk. Hát nem volt könnyű eljutni a központba, el is fáradtunk....Kis pihenő, kisbolt keresés, kulacsfeltöltés és irány Tihany!

Badacsonytomaj vége feliratot simán elhagytuk.....aztán jöhettünk vissza, mert rossz irányba indultunk tovább, és felmentünk 4 km-t a Káli medencében. Arra is vezet egy balatonkörút, csak nem a miénk.....:))))

Mire megtaláltuk a helyes utat, már eléggé ki voltunk, ráadásul elkezdett tűzni ránk a nap, úgyhogy kb. 20 km után kerestünk egy strandot, ahol átvészelhetjük a delet, kis pancsolás, napozás, és 4-után indultunk csak tovább.... Nem kellett volna....

Kellett volna még várnunk, mert annyira nagy volt a hőség, az út pedig egyre csak emelkedett, sehol árnyék, mi pedig már tikkadoztunk, szitkozódtunk, meg minden....és még hátra volt 30 km.....Aszófőig. Nagyon elegünk volt már.

De aztán több száz domb, hegy, lejtő, integető autósok, jégkrém, ( jó az nem volt annyi...:)) után begurultunk Aszófőre, de hamar lehervadt a mosolyunk, amikor rájöttünk, hogy a panzió fenn van a hegyen, és a legeslegutolsó ház............Katica Panzió.:) De megtaláltuk.

Hamar megrohamoztuk a szobánkat, zuhany és már sokkal jobban is voltunk. Megtettük az első napot!!!! 

Most már csak valami kaja kellene, tehát irány felderíteni a falut este 8-kor.....Mondanom sem kell, semmi sem volt egy kocsmán kívül, a kisbolt bezárt, tehát kénytelenek voltunk elosztozni a maradék egy szendvicsemen és egy üveg pezsgőn, amit még útközben vettünk, kocsmázni inkább nem volt kedvünk pár helyi Adonisszal.  Vidámak is lettünk egyből, és végig röhögtük az estét, felelevenítve, milyenek is voltunk mi régen......:)))) Hát nem sokat változtunk..:)))))


Szerettünk volna korán elindulni Aszófőről, de mivel elzárták a bringákat, a háziak aludtak, először reggelit kerítettünk a boltból, és megettük a szálláson. Ildikó először harapott zacskót......(kakaós)!, mivel sosem ivott még így, ez volt az egyik nagy élménye utazásunk alatt..))))))

Balatonfüredi kikötőbe már nagy hátszéllel érkeztünk, és miután megcsodáltuk a Balatont, fel is borította az összes bringát. De addig én még eljártam egy kis vizibalettet a szökőkútban.:)
Miután bezsebeltem a nagy tapsvihart, elindultunk és 5 perc után meg is kellett állni, defektet kaptam...
Na ez volt a rémálmom, hát be is teljesedett. Természetesen sehol sem volt szervíz a kerékpárút közelében, jó fél órát kellett tolni a bringát, mire valaki elárulta, hol van a bácsi aki olcsón megszereli.

10 perc munka és irány tovább, végre gurulhatok. Aztán 5 perc múlva újabb megálló, Csilla bringája fura hangokat hallat, stop. Na, most mit csináljunk felirat az arcunkon. De megoldódott, mert észrevett bennünket pár ott szerelő pasi, aki csodálkozva konstatálta, hogy szerszámunk azért volt hozzá, a többi meg minek?:) 


Füred után jött a feketeleves. 
Balatonakarattya után, mikor már a tüdőnket is kiköptük az emelkedőn....de a gyönyörű kilátás kárpótolt.

Azt hittük itt már vége a felfelé menetnek, de tévedtünk......4 és fél km csak felfelé...már toltuk is.......

Csak fel és fel....az út végén pedig várt bennünket egy kút, ami alá bedughatod a fejed.

 Ildikó már boldogan újságolja az otthoniaknak, felértünk a NAGY HEGY-re.:)))))) Én inkább ittam....:)))

Balatonvilágoson muszáj volt csodálni a kilátást és pihenni.

Pihenő után irány második napunk végállomása Balatonföldvár.
Kis naívan azt hittem, innen már gyerekjáték lesz.....hát nem, de már meg sem éreztük az emelkedőket. Ott lebegett a szemünk előtt, mindjárt meglátjuk a táblát és beérünk................Balatonföldvárra.

Láthatóan örültem.:)))))
De nem sokáig, jött egy akkora part felfelé, hogy azt hittem, sosem lesz vége.....és fenn a tetején találtuk meg szálláshelyünket, a Diós-kempinget.

Lakókocsiban aludtunk, a kemping vezetője pedig pálinkával várt bennünket. Kell még más is?:)))))
Kis sétát tettünk a parton, de mivel nagyon hideg lett a szél miatt, hamar visszamentünk és újabb pezsgőzés közben annyit nevettünk, mint középiskolás korunkban...:)

Harmadnap reggel korán kezdtük az indulást, még ezt a napot végig kell csinálnunk.

Szomorúan gondoltunk arra, hogy mindjárt vége, nagyon jó kis kaland volt.
A hátralévő út már sima terepen, unalmasan telt, csak egyenesen mentünk, és sültünk a napon.

Balatonszentgyörgy- Gulya csárda volt a visszaérkezés, este fél hétkor, közben strandoltunk egyet Balatonfenyvesen.
Megtettünk összesen 231 km-t, a kitérőkkel együtt. Nagyon jó csapat vagyunk! 

"Mert vannak azok a beszélgetések, a sírig tartó nevetések, az elhallgathatatlan zokogások...csak mert vannak azok, a felejthetetlen barátságok..."


Most újra tervben van, mielőtt külföldre távoznék,- na ez egy másik történet, - kitomboljuk magunkat egy újabb karika Balatonnal.:) Jó lenne, ha többen lennénk, mert sokkal poénosabb......:)